A passzív-agresszív kapcsolatok

Passzív-agresszív embereket mindnyájan jól ismerünk. De önmagunkban felismerni ezt a fajta negatív viselkedésmódot, már sokkalta nehezebb. Mégis egy passzív-agresszív én vagy egy passzív-agresszív férfi / nő alapjaiban tehet tönkre egy kapcsolatot.

Egy jól működő és előre haladó párkapcsolat mindkét félnek kedvező. Különféle tudományos meghatározások és vizsgálatok rámutattak már, hogy mind testi, mind pedig lelki boldogságra lelhetünk ilyen kapcsolatban. Jelen esetben minden idevehető, ami ezeknek a típusait illeti: szimpla együttlét, házasság, távkapcsolat stb. Mégis rengeteg kapcsolatot tesz tönkre a passzív-agresszív viselkedés. Teljesen mindegy, hogy most nőkről vagy férfiakról beszélünk, ez a negatív visszhang mindkettő nemnél megtalálható.

Mit jelent a passzív-agresszív viselkedés?

Manapság egyre tágabb értelmet nyer ez a kifejezés, gyaníthatóan a túlhasználat miatt. Eredeti jelentését tekintve egy olyan embert jelöl, aki csaknem folyamatosan áldozatkésznek mutatja magát a pozitív visszajelzések elnyerése miatt. Viszont ha nem kapja meg a megfelelő visszajelzéseket, akkor haragra gerjed, konfliktust szít és vitába kezd. Az ilyen egyének ambivalens módon viselkednek, szeszélyes magatartás jellemző rájuk.

Mégis meg kell értenünk, hogy ennek a passzív agresszivitásnak a gyökere az önmagunkba vetett hit hiányából fakadhat. Az esetek döntő többségében az ilyen emberek bizonytalanok önmagunkban, nem szeretnék sebezhetőnek mutatni magukat, azt gondolják, minden ellenük van. Emiatt kezdenek bele akarva-akaratlanul a vitákba; hogy kivívják az „igazukat”, megmutassák, milyen jó emberek is valójában. Holott egyáltalán nem így van, sőt a véleményüket nagy részben semmilyen érvvel nem tudják alátámasztani.

Passzív-agresszív ember a kapcsolatokban

A fentiek miatt egy passzív-agresszív egyén folyamatosan vitába száll párjával. A legcsekélyebb dolgokon is kiakad, váratlan helyzetekben kéri ki az igazát, hajszolja bele magát a sűrűjébe. Viszont – ahogy az esetek többsége is mutatja – ha „elveszíti” a vitát, akkor még nagyobb haragra gerjed, hiszen ezt egy következő támadásnak veszi. Éppen ennek révén elképesztően óvatosan kell bánni az ilyen emberekkel.

Az ehhez hasonló kapcsolatokban azonnal kialakulhat egy hierarchia, egy alá-fölé rendeltség. A passzív-agresszív emberek mindig a másik fölé akarnak kerülni, azt érzékeltetve, hogy ők különbek tőle. Ez egy pszichológiai viselkedés, ami annyit takar, hogy ha az egyénnek rossz, akkor a másiknak is legyen rossz, de ne annyira, mint neki. Így szüntelen az áldozat szerepben tud maradni. Mindezek viszont próbára teszik a kapcsolatokat.

Mit tegyünk a passzív agresszió ellen?

Sajnos a kapcsolaton belüli konfrontációkat nem tudjuk elkerülni. Egy jól működő párkapcsolat viszont mindig talál ezekre megoldást. Egy passzív-agresszív kapcsolatban viszont az az alapelv, hogy ne legyen megoldás vagy a passzív-agresszív egyénnek legyen igaza. Ez ellen két lépést tehetünk.

#1. Vagy nyersen és őszintén szembesítjük az egyént negatív viselkedéséről, és arról, hogy ezzel semmi baj sincsen. Nyújtsunk neki segítséget! Győzzük – vagy legalábbis próbáljuk – meg, hogy ez nem a gyengeség jele. Megoldható minden egyszerű, követhető lépésekkel.
#2. Vagy szépen-lassan, apró jelekből kiindulva döbbentsük rá az egyént viselkedésmódjára! Ha intelligens, akkor érteni fogja és saját maga döbben rá negatívitására. Minekünk pedig ott kell lennünk ebben az időben, hogy egy támaszt nyújtsunk, hogy kiálljunk mellette. Ezt hívják asszertivitásnak. (Jelentése: az egyén felismeri passzív-agresszív énjét, és elkezdi számba venni saját értékeit.)

Ha tényleg szeretjük a passzív-agresszív párunkat, akkor minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy ezt a viselkedésmódját levetkőzze! Nem szabad elfelejtenünk, hogy mindez a rossz önismeretből és a magabiztosság hiányából fakad. Győzzük meg, hogy igenis értékes emberről beszélhetünk, szépen-lassan növeljük, építsük az önbizalmát!