A rettegés foka – a horror filmek pszichológiája

Beköszöntött az ősz és vele a boszorkányok, szellemek és más “természetfeletti” lények ideje. Horror filmek, kísértet históriák évtizedek óta hűséges rajongókat vonzanak magukhoz, akik izgalmat és rémületet keresnek a mozi vagy a televízió képernyőjén, esetleg egy tábortűz mellett. A félelem nem éppen pozitív érzelem. Feküdni az ágyban és az “Az” első és második fejezetét bújni, remegve, ahogy a sötétség körülöttünk kering- ezt az érzést nem igazán nevezhetjük kellemesnek. Akkor mi az a horrorban, ami annyira vonzza az embereket? Miért vonzódunk az olyan filmekhez, amik sokszor megrázzák az idegeinket és borzalmas képeket vetítenek elénk?  Tovább

Újragondolt tündérmesék – a Disney mesék modernizálása

A Disney mesék már évtizedek óta a gyerekek és felnőttek kedvencei világszerte. Olyan klasszikusok, mint a “Hófehérke és a hét törpe”, “Hamupipőke”, “A Szépség és a Szörnyeteg” és még sok más, megannyi generáció álmodozásainak és gondolatainak alapját képezik. A mesék segítenek nekünk hinni a csodákban. Felnőttkorban sincs szégyellnivaló abban, ha valaki szereti a meséket. Néha jó a valóságból egy jól felépített, biztonságos helyre menekülni. Azonban az utóbbi években egyre inkább felütötte fejét az igény az eredeti történetek frissítésére és modernizálására. A Disney ezen átírásai azonban nem csak a külső megjelenést és a cselekményt változtatják meg, hanem pszichológiai hatásokat is kiváltanak a nézőkben. Gyermekkorunk történetei a világ vázlatát adták, és a mi tapasztalataink színezték ki a részleteket. Azonosulunk a szereplőkkel és általuk alakítjuk ki énképünket. A mesék által előírt férfi és női szerepek alkotják azt az alap struktúrát, amelyből a gyerekek kialakítják saját identitásukat és céltudatosságukat. Egyszer volt, hol nem volt… vessünk egy pillantást a tündérmesékre és arra, hogy miért olyan fontosak napjainkban és milyen hatásai vannak a történetek modernizálásának. Tovább

Barbie: irreális eszmény és feminista ikon

2023 eddigi kasszasiker filmje a Barbie megjelenése óta az interneten szinte felrobbant, nők tucatjai öltenek rózsaszínt és nosztalgikus hangulatban vonulnak mozikba, hogy részesei lehessenek a Barbie-láznak. A Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült film azt vizsgálja, mi történik, amikor a műanyag baba és globális ikon, Barbie egzisztenciális válságba kerül, és el kell hagynia Barbie Landet. A Barbie-film körüli izgalom nemcsak a színészeknek köszönhető, hanem magával, a Barbie-val kapcsolatos vitákból is fakad. A Barbie, mint minden őrülten népszerű fogyasztási cikk, egyszerre képes bebetonozni a kulturális ideálokat és tükrözni azok változásait. A Barbie baba azonban gyerekeknek, nem pedig felnőtt fogyasztóknak készült. Míg néhány szabvány segíthet a fiatal lányoknak, sok minden árthat nekik, így a legkárosabb következmény a Barbie által megerősített testi elvárásokból fakad. Tovább

Amikor a lelkünk összefonódik

Életünk talán legnagyobb, leggyönyörűbb és legrémisztőbb pillanata az, amikor azt mondjuk: Igen. Amikor úgy határozunk, együtt leugrunk a szikláról, amelyről senki mással nem ugranánk le. Amikor életünk összefonódik és együtt halad tovább egy irányba, egymás mellett. A legtöbb nő már kislány korában megálmodja a tökéletes esküvőt, élete szerelmével. A Hollywood-i szerelemre várunk, majd amikor úgy érezzük, hogy végre megtaláltuk és kapcsolatunk egy komolyabb szintre lépés előtt áll, még inkább beindul a képzelőerőnk, na meg persze a félelmeink is. Fantáziánk azon része lesz elménk főszereplője, amely továbbra is őszinte szerelemmel ég és a rózsaszín köd homályától néha megvakul. Mielőtt megérkezünk arra a pontra, hogy életünk és lelkünk összefonódik, számtalan csalódás, nehézség és dráma övezi utunkat, ám abban a pillanatban, amikor ott állunk a nagy napon és egymásra nézünk, minden korábbi csalódás és dráma csupán egy vígjáték jelentéktelen mellékszálává minősül.  Tovább

Az önbizalom fejlesztése – Légy önmagad legjobb barátja

Az önbizalom az egyik legfontosabb pszichológiai jellemző, amely meghatározza, hogyan látjuk önmagunkat és hogyan viszonyulunk a világhoz. Sokan vagyunk, akik túl sokat adunk mások véleményére, hajlamosak vagyunk önmagunkat korlátok közé szorítani és ezek miatt sajnos előfordul, hogy nem hiszünk magunkban. Ilyenkor megszólal a kis hang a fejünkben: “Nem vagyok elég jó…Ugyan, miért akarna pont engem?! Mi van, ha talál valaki mást, aki jobb nálam?” Bár néhány embernek természetes módon erős az önbizalma, másoknak keményebb munkával kell megszerezniük vagy fejleszteniük. Az önbizalom fejlesztése azonban mindenki számára elérhető és kiemelkedően fontos a sikeres és boldog élethez. Tovább

Rózsaszín buborék – élj a pillanatban

Egy kapcsolat kezdetekor jellemzően sok kérdés fut át az agyunkon. Tényleg tetszem neki? Ő is komolyan gondolja velem? Hová vezet ez az egész? Ebben az átmeneti időszakban körülbelül ugyanannyi időt töltünk a kapcsolat elemzésével, mint amennyit részt veszünk benne. Néha félve várjuk, hogy a kis buborékunk vajon mikor fog kipukkadni. Az a buborék, ami akkor vesz körül minket, amikor úgy érezzük, végre sínen van az életünk és jól mennek a dolgok. A boldog pillanatokkal gyakran együtt jár egy nyűgös érzés, az az érzés, hogy egyszer talán minden összeomlik. Az a meggyőződés, hogy az bármelyik pillanatban kipukkadhat, szorongást, félelmet és aggodalmat kelthet. Sokan éreztük már úgy, hogy végre találkoztunk álmaink partnerével, de aztán rettegve járkáltunk, mert úgy éreztük, hogy az új szerelmünk túl tökéletes, túl könnyen mennek a dolgok. Ez annak a jele, hogy egyfajta ijesztő érzelmi bizonytalanságból épült buborék vette át az uralmat felettünk, ami megakadályozza, hogy felhőtlenül élvezzük azt, amink van. De mit tehetünk ellene? Tovább

Gyönyörű idealizálás – a romantikus filmek hatása

Ki ne szeretné a happy endet? A pillanatot, amikor minden gondot magunk mögött hagyunk. Két ember egymásra talál, vagy végre megadják magukat egymásnak. Leülünk a képernyők elé, hogy kínos pillanatokat és történeteket nézzünk emberekről, akik addig veszekednek, amíg rá nem jönnek, hogy szeretik egymást. Visszatartjuk a lélegzetünket, amikor a párok végre egymás karjaiba rohannak. A tenyerünk izzad, a légzésünk megváltozik, és a szívünk erősebben ver. Ezek a reakciók fizikailag is belemerítenek minket a szeretet varázsába. Kevés kielégítőbb dolog van a világon, mint a “boldogan éltek, míg meg nem haltak” várakozás, és a “boldogságban” való bizakodás. Tudjuk, hogy az élet nem egy tündérmese, de mindannyiunknak szüksége van a szerelemre, és az igazság az, hogy a szerelem egyfajta elvont fogalom. A romantikus történetek segítenek megismerni annak különböző formáit. A filmek fiktív szereplői olyan támpontokat adnak, amelyek segíthetnek a szerelemmel kapcsolatos fontos kérdésekben. Tovább

Boldogság krónika – A legjobb forgatókönyv egyedül

Szinglinek lenni nem mindig sétagalopp – különösen akkor, amikor a filmek és a tévéműsorok azt a koncepciót látszanak erőltetni, hogy addig nem vagyunk igazán “teljesek”, amíg nem találtuk meg a másik felünket. Az emberek szingli életét gyakran úgy ábrázolják, mint egyfajta purgatóriumot, amit kénytelenek elviselni, amíg meg nem találják a lelki társukat és a kívülállók gyakran boldogtalannak tartják őket. Amikor egyedül vagyunk, úgy tűnhet, mintha az egész világ szerelmes lenne a szerelembe és körülöttünk mindenki megszállottan azon agyalna, hogy miért nem vagyunk kapcsolatban. Még ha úgy is érezzük, hogy összeomlott a világ, fontos, hogy tudjuk, szinglinek lenni nem a világ vége. Valójában ez a legjobb alkalom arra, hogy a dolgokat új perspektívába helyezzük, vigyázzunk magunkra  és meghatározzuk, mit is akarunk valójában egy kapcsolattól. Tovább

A félelem pszichológiája

A mumus az ágy alatt rejtőzik. Rossz jegyet kaptunk egy fontos vizsgán. Véletlenül átaludtuk az ébresztőt, és elkéstünk a munkahelyedünkről. Függetlenül attól, hogy hány évesek vagyunk, mindannyian átélünk egy nagyon fontos egyetemes érzelmet: a félelmet. A félelem fontos része az emberi tapasztalatnak és a történelemnek, mivel gyakran a túlélés eszköze, amely segít óvatosan megközelíteni az új helyzeteket, például a bizonytalanságot vagy a fenyegetést és elkerülni azokat, ha fizikai vagy érzelmi sérülést okoznának. Mindannyiunknak vannak mumusai, csak már nem feltétlen az ágy alatt rejtőznek. De mi is a félelem, mikor inkább káros, mint hasznos, és mit tehetünk ellene? Mi az oka annak, hogy félünk valamitől? Miért félünk a bogaraktól vagy az éjszaka történő dolgoktól? Miért taszít a szorongás birodalmába egy prezentáció gondolata? A félelem akkor jelentkezik, amikor olyasmivel találkozunk, amit nem értünk vagy nem tudunk irányítani, vagy amiről azt gondoljuk, hogy ártani fog nekünk. Tovább

Amikor kedvencünk örök álomba szenderül

Sokaknak van kiskedvence. Ember és állat között olyan kapcsolat alakulhat ki, ami az átlagosnál szorosabb, ami emberek között akár sosem alakul ki, ám a mai világban sajnos még mindig nem elég empatikus a társadalom ahhoz, hogy megértse, egy kisállat elvesztése épp olyan fájdalmas lehet, mint egy közeli hozzátartozó halála. Sokan erre a mondatra felhördülnek, hogy ne keverjük össze a kettőt, hiszen “az csak egy cica, vagy kutya, csupán egy állat”. Ám ez nem így van. Gondoljunk bele, hogy a négylábú legjobb barátunkkal növünk fel. Vele osztunk meg mindent, ő jelképezi az életében az állandóságot, végigkísér minket a felnőtté váláson, a legnagyobb csalódásainkon és sikereinken, aztán egyszer csak elveszítjük a horgonyt, ami a legnehezebb időkben a földön tartott minket. Sok kiskedvenc 1-2 évtizedig is velünk van, miért ne lehetne éppoly fájdalmas az elvesztésük szoros kapcsolat esetén, mint egy embertársunké?!

Tovább