Trauma emlékeztetők – Egy veszteség árnyékában

Még akkor is, ha soha nem teszünk erőfeszítést, hogy emlékezzünk arra a bizonyos napra, akkor is egyszerűen lecsapnak ránk az emlékek és az érzések. Egy múltbéli traumatikus esemény dátuma akár évekkel később is felidézhet érzéseket vagy szorongást. Az évfordulós hatás olyan zavaró érzések, gondolatok, emlékek összessége, amelyek egy traumatikus esemény évfordulóján vagy annak környékén jelentkezhetnek. Ezek az „évfordulós reakciók” felzaklathatnak minket, vagy akár intenzívebb tüneteket is okozhatnak. Egy szeretett személy halálát gyászolni nehéz, és a halál évfordulójának feldolgozása minden évben újabb szorongással és szomorúsággal járhat. Ez a gyógyulási folyamat természetes része. Nem számít, hány év telt el, egy gyász évforduló erőteljes emlékeket idézhet fel, és traumát vagy évfordulós reakciót válthat ki. Mi is ez pontosan és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Miért tapasztalnak az emberek évfordulós reakciókat?

Az évfordulós reakciók azért fordulhatnak elő, mert a traumatikus élményt az emlékezetben tároljuk. Kapcsolódhatnak magánéleti eseményekhez, mint például egy szerettünk halálának időpontja. Az évfordulós reakciók gyakoriak, amikor valaki traumát vagy veszteséget élt át egy adott időpontban a múltban. Mivel a test és az elme emlékszik a traumára, az emberek egész életükben folytathatják a fájdalmas vagy életüket megváltoztató eseményekre adott reakciókat. Ahogy közeledik az évforduló, fájdalmunk és bánatunk újra kiéleződhet, és ez normális. Rájövünk, hogy a szerettünk már nincs az életünkben, és eltelt egy év nélküle. Ez a felismerés intenzív gyászreakciót válthat ki, amely gyakran minden évben a veszteség idején vagy annak környékén jelentkezik, és utána több napig vagy hétig is eltarthat. Minden gyászélmény egyedi, és különböző módon jelentkezik. A gyászból való gyógyulás fokozatos változás, de nem lineáris, és a gyász soha nem fog varázsütésre eltűnni. Az egész arról szól, hogy megtanuljunk alkalmazkodni a gyásszal való együttéléshez, de vannak időszakok, amelyek sok fájdalmas érzést hozhatnak felszínre. Mindenki a maga módján éli meg a gyászt, a veszteség évfordulóján sajátos gyászreakciókra számíthatunk. Egyesek mély szomorúságot élhetnek át, sokan nyugtalannak érezhetik magukat, mások pedig teljes érzelmi összeomlást szenvedhetnek el.

A gyász nem “javítható”

A gyászt nem lehet „megjavítani”, és a cél az, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy együtt éljünk vele, és megbirkózzunk az érzéseinkkel. A gyógyulásnak nincs egyetlen helyes módja, ezért próbáljuk meg nem összehasonlítani a saját reakcióinkat más emberek reakcióival. Engedjük meg magunknak, hogy a magunk módján gyászoljunk. Az idő nem törli el a múltat, de teret biztosít arra, hogy elgondolkodjunk a gyászolt személyről, hogy meggyógyuljunk a veszteségből, és megtaláljuk az élet értelmét. Sokféleképpen lehet megemlékezni szeretteinkről haláluk évfordulóján. Rajtunk múlik, hogy mit szeretnénk tenni annak az egyedülálló kapcsolatnak a tiszteletére, amely már csupán az emlékeinkben és szívünkben él. Így képesek leszünk értelmet önteni a fájdalmas évfordulóba, és elkezdhetjük átalakítani a szörnyű dátumot olyan dátummá, amely jövőbeli pozitív érzéseket és emlékeket generál. A gyász évfordulós reakciói spontán módon jelentkeznek, és nehéz és bonyolult érzelmekkel jár, amelyek a veszteségünk fájdalmához kapcsolódnak. Ezek a reakciók normálisak, és bár eleinte fájdalmasak, a halál évfordulói és más emlékeztetők végül könnyebbé válnak. Idővel ezek a fontos dátumok alkalmat adhatnak arra, hogy újra felidézzük azokat a boldog emlékeket, amelyek különlegessé tették szeretteinket, és ez már önmagában is vigasztalás forrása lehet.

Mit tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat?

A legtöbb ember a traumatikus esemény évfordulója után egy-két héten belül jobban érzi magát. Idővel a szorongás ritkábbá és kevésbé intenzívvé válik, ám van néhány dolog, ami segíthet nekünk ebben az időszakban: 

  • Készüljünk fel előre: Az évfordulóra való idő előtti tervezés segíthet az esetlegesen felmerülő rettegés és várakozási szorongás érzésén. Például fontoljuk meg, hogy terveket készítünk a dátumot megelőző vagy közvetlenül az azt követő napokra, extra öngondoskodást ütemezve.
  • Emlékezzünk meg az eseményről: A feldolgozatlan gyász hozzájárulhat az évforduló hatásához. Egyesek úgy találják, hogy az eseményről való megemlékezés rituáléval, szertartással jótékony hatású.
  • Beszéljünk egy baráttal vagy családtaggal: Az évforduló hatásának feldolgozása nehéz lehet, azonban nem vagyunk egyedül ebben az időszakban. Az érzelmek feldolgozásának és a támogatás megszerzésének nagyszerű módja lehet, ha megbeszéljük érzéseinket egy megbízható baráttal, szerettünkkel. Az évforduló körüli elszigetelődés csábító lehet, de ez a viselkedés gyakran rontja a helyzetet.
  • Koncentráljunk az öngondoskodásra: Az egészséges életmóddal kapcsolatos döntések segítenek abban, hogy a legjobb formánkat hozzuk. Dolgozzunk azon, hogy jól aludjunk, jól étkezzünk, mozogjunk vagy más olyan tevékenységeket végezzünk, amelyeket élvezünk. A relaxációs és légzőgyakorlatok is hasznosak a nehéz pillanatokban.
  • Adjunk magunknak időt: Normális, ha az évforduló napján eszünkbe jut egy trauma. Kérdezzük meg magunktól, hogy ragaszkodunk-e a negatív gondolatokhoz vagy viselkedéshez, és hogy vannak-e hasznosabb gondolkodási vagy cselekvési módok. A gyógyulás és a gyász olyan folyamat, amelynek kibontakozása időbe telik, és ez mindenkinél más intervallumot jelent.
  • Legyünk nyitottak a fejlődésre: Értékes lehet, ha időt szánunk arra, hogy – másokkal beszélgetve vagy naplót vezetve – feljegyezzük, hogyan fejlődtünk az esemény óta. Még a veszteségben is lehetnek pozitív változások az idő múlásával. Fontoljuk meg, hogyan segíthetjük magunkat a gyógyulásban vagy a felépülésben, ami a növekedésünket szolgálja, például hozzunk létre egy értelmes rituálét vagy tisztelegjünk a veszteség érzése előtt.

A traumatikus események évfordulói bárkiben, és különösen a PTSD-ben szenvedőkben szorongást kelthetnek. Az év meghatározott időszakai lehetőséget adhatnak arra is, hogy értelmet teremtsünk a hiányban. A tervezés segíthet a negatív gondolatok és érzések kezelésében, ám érdemes lehet a történtek feldolgozása érdekében szakértői segítséget kérni.