Mostanában az a kép alakult ki, hogy az Önbizalom egy olyan viselkedés, amivel bármit el lehet érni
és csak akkor tudunk érvényesülni, ha mindenen átgázolunk. Amikor csak magunkkal és a saját
céljainkkal foglalkozunk. Azzal hitegetnek, hogy akkor leszünk boldogok, ha így viselkedünk.

Alapvetően az önbizalomnak három különböző típusát különböztetjük meg. Egyik az önbizalom
hiánya, vagy alacsony önbizalom. A második a túlzó magabiztosság, vagy nagyon magas önbizalom. A
harmadik, ami a mi esetünkben az igazi, úgy is nevezhetnénk, hogy egészséges Önbizalom. Ahhoz,
hogy ezt megértsük és elindulhassunk ebbe az irányba, nézzük meg a másik kettő jellemzőit és
kialakulásuknak okait.

1. Önbizalom hiánya, alacsony önbizalom

Amikor nem bízunk magunkban és a képességeinkben, nincs hitünk magunkban és abban, hogy amit
teszünk, abban jók lehetünk. Alul értékeljük magunkat, félünk megnyilvánulni, nem merjük felvállalni
a konfliktusokat és a megmérettetést. Visszahúzódóak leszünk, kerüljük a kihívásokat és egyáltalán a
megnyilvánulást és mások előtti működést. Több szintje van, nem azonos a viselkedésünk minden
helyzetben, van ahol még tudunk működni és van mikor nem. Széles sávban mozog ennek a
megélése és különböző módon jelenik meg egyes embereknél. Sok fájdalommal és lemondással jár,
ami kihat a társas kapcsolatokra és saját magunk belső megélésére.

Kialakulása:
Főleg gyermekkorban az első tapasztalatok és első visszajelzések során és később ismétlődően, olyan
impulzusokat és visszajelzéseket kapunk (tévesen), ami alapján az a kép alakul ki Önmagunkról, hogy
nem vagyunk elég jók. Rosszul csináljuk a dolgainkat, nem vagyunk értékesek, ügyetlenek és
szerencsétlenek vagyunk. Sajnos gyakran párosul a szülői megnyilvánulásban az erőszak és
bántalmazás, fizikai és érzelmi síkon egyaránt. Túlzó és teljesíthetetlen elvárásokat és feladatokat
tűznek ki számunkra, aminek az elvégzése vagy megoldása lehetetlen, amibe kódolva van a kudarc és
annak a hiedelme, hogy rosszak és alkalmatlanok vagyunk. Az így kialakult hit, hiedelem és
gondolkodás saját magunkról, teljesen a részünkké válik és megdönthetetlen valóságként éljük meg.
Az itt megélt érzéseket felnőttként tovább visszük, ami meghatározza a viselkedésünket.

2. Túlzó magabiztosság, nagyon magas önbizalom

Amikor nem vagyunk tisztába saját tudásunk mértékével, magunkat tévedhetetlennek és mindent
tudónak hisszük. Mindben van véleményünk, azt hisszük mindenben igazunk van. Nem foglalkozunk
mások véleményével és kritikájával, megyünk a saját fejünk után, ha valami gond van, akkor másokat
hibáztatunk. Itt sem egyforma mindenki, vannak eltérések és szintek a működés és megélés szerint.
Másoknak okozunk fájdalmat, sok nehézséget és plusz munkát hagyunk hátra a romok eltakarítását
másra hagyjuk. Nem vesszük észre, vagy nem vesszük tudomásul, hogy mit tettünk.

Kialakulása:
Érdekes, hogy több féle módon is kialakulhat ez a viselkedés. Az egyik nagyon hasonlatosan a
gyermekkorban megélt élmények és mintázatok alapján, amikor a szülők túldicsérik a gyereket és
értékelhető teljesítmény nélkül felmagasztalják. Ilyenkor a gyerekek elvesztik a realitás érzéküket és
elhiszik, amit szülők mondanak arról, hogy milyen jók. Vagy ráhagynak mindent a gyerekre, nincs
kontroll és nincs visszajelzés, nem alakul ki reális kép önmagáról és a tényleges teljesítményéről.
Érzelmileg és odafigyelésben elhanyagolt gyerekek, akik a társaik között, felnőtt kontroll nélkül azt
tapasztalják, hogy így szerezhetnek a társaiktól figyelmet és elismerést, amit otthon a szüleiktől nem
kapnak meg. Másik kialakulása ennek a viselkedésnek, amikor gyerekkorban vannak negatív
tapasztalatok, ennek következtében kialakul félelem és szorongás a saját értékeivel kapcsolatban. Ezt
túlkompenzálva átcsap az ellenkező oldalra és azzal rejti el a félelmét és bizonytalanságát, hogy túlzó
magabiztosságot mutat kifelé, annak minden viselkedési elemével együtt. Belül megél egy
feszültséget, amit azzal old, hogy még rátesz egy lapáttal.

3. Egészséges Önbizalom

Az arany középút itt is érvényes. Nem értékelem magamat sem túl, sem alul. Itt helyén tudom
kezelni a saját tudásomat és értékeimet. Van rálátásom önmagamra és a cselekedeteim
következményéire. Reális visszajelzéseket tudok adni és megfelelően tudom kezelni a felém érkező
reakciókat és minősítéseket. Felismerem, hogy mi az amit tudok és mi az amit nem. Bízok abban a
képességemben, hogy valamilyen megoldást minden helyzetben el tudok érni, ami abban az adott
pillanatban megfelelő számomra és a környezetemnek. Tudok fejlődni és változni, el tudom viselni a
nehézségek és kudarcok súlyát. Van tudásom és tapasztalatom arra, hogy meg tudom oldani a
felmerülő nehézségeket, helyzeteket. Nem vagyok kiszolgáltatva másoknak, nem függök mások
jóindulatától vagy segítségététől. Képes vagyok önálló és független döntéseket hozni úgy, hogy
figyelembe tudjuk venni a környezetem igényeit valamint szükségleteit és azt a sajátommal
összhangba tudom hozni. Teljesülnek a céljaim, megvalósulnak a vágyaim, de nem mások rovására.

Kialakulása:
Ideális esetben, amikor felnövünk, akkor a szüleinktől és a környezetünktől olyan visszajelzéseket és
támogatást élünk meg, amiben kialakulhat az egészséges önbizalom. Amikor az életkorunknak és
tudásunknak megfelelő feladatot kapunk és a megoldását reálisan értékelik. Amikor türelemmel,
segítséggel és elfogadással engedik, hogy kísérletezve tanuljak és a tapasztalás útján szerezzek
értékes tudást. Amikor hagyják, hogy kicsit szenvedjek és megtanuljam elviselni a nehézségeket és fájdalmat, miközben szeretettel állnak mögöttem. Amikor nem baj, ha valami nem sikerül elsőre,
vagy nem tudok valamit. Amikor nem a hiba a lényeg, hanem próbálkozás és tapasztalás. Amikor
elfogadják, hogy tévedek, hibázok és úgy is szerethető vagyok. Amikor hisznek bennem, mert ezzel
tanulok meg hinni Önmagamban.

De hogyan lehet elérni most az egészséges Önbizalmat?

Felnőtt korban az első és legfontosabb lépés, amikor megszületik bennem a felismerés, hogy
szeretnék változtatni Önmagamon. E-nélkül minden maradna a régiben. Sokat tehetek Önmagamért
és fontos, hogy bevonjak másokat ebbe a munkába.
Gyerekkorban a szülők tudják leginkább segíteni az egészséges önbizalom kialakulását. Felnőtt
korban azok tudnak nekem segíteni, akik érzelmileg közel állnak hozzám, elfogadnak és örülnek a
sikeres fejlődésemnek és változásomnak. Első körben a közeli családtagok és barátok. Sokat tud
segíteni egy szakember, akivel ha sikerül kialakítani egy mély bizalmi viszonyt, akkor sok olyan dolgot
tud átadni és segíteni a változásban, amit a család és barátok, tudás és saját minta hiányában nem
tudnak. Az a leg jobb, ha mind a három fronton egyszerre tudok dolgozni. Tudatosan gondolkodni
Önmagunkról, segítséget kérni a szeretteimtől és keresni egy szakembert.
Saját magamért azt tudom tenni, hogy elindulok egy úton, ahol a megkeresem a segítséget és
folyamatosan dolgozom Önmagamért. Mintakövetéssel tanulunk ahol az értékes és jó működést
felismerjük, ha csatlakozunk olyan emberekhez, akik egészséges önbizalommal élnek és működnek,
akkor sokat tudunk tanulni tőlük és általuk. Amit tanulunk és megfejlődtünk adjuk tovább. Amikor a
szeretteink és barátaink körében elkezdünk másként viselkedni és megnyilvánulni az hatással lesz
rájuk. Ők is egy mintát látnak, amivel részben azonosulva és követve megváltozhatnak és felénk
visszaáramoltatva tudattalanul is segítik a saját fejlődésünket. Nem egyedül kell megvívni ezt a
harcot, hanem másokkal karöltve, segítséget kérve és tovább adva.