Mindenki álmodik, de másnap nem mindig emlékszünk az álmainkra. Talán éppen megfoghatatlanságuk miatt érdekelték az álmok az embereket a történelem során. Az ősi kultúrákban úgy gondolták, hogy az álmok az istenek üzeneteit tartalmazzák. A 20. század elején egyesek azt az elképzelést terjesztették elő, hogy az álmok a tudatalatti szimbolikus üzeneteit tartalmazzák. Álmainkban bármit tehetünk, akárhova elmehetünk, mindent láthatunk és hallhatunk és milyen jó lenne, ha mi irányíthatnánk minden álmunkat. Olyan érdekes, hogy minden éjjel a valóságból egy másik világba repülünk akarva-akaratlan. Egy olyan világba, amit nem is igazán értünk, hiszen az álmok eredete is megmagyarázhatatlan. Emlékekből táplálkozik, félelmeket tár elénk, éber álmokat varázsol a szemünk elé, olyan dolgokat, amiket szeretnénk valósággá váltani és olyanokat, amiket véletlenül sem. Mégis miről mesélnek nekünk az álmaink és mi az, ami befolyásolja, hogy mit is látunk és egyáltalán miért álmodunk?

Az álmokról és az álmodásról még sokat kell tanulnunk. Egyelőre nézzünk meg néhány népszerű elméletet arról, hogy miért álmodunk, milyen típusú álmokat álmodunk, és hogyan befolyásolják ébrenléti gondolataink az álmainkat. Az ókortól kezdve, amikor az álmoknak prófétai erőt tulajdonítottak, egészen a ma vizsgált neurológiai jelenségekig az álmok a pszichológia egyik legmaradandóbb rejtélyei közé tartoznak. Bár a tudósok továbbra is kutatják a válaszokat ezekre a kérdésekre, munkájukat néhány általánosan elfogadott álomelméletre építik.

Hogyan működik az álmodás?

Ami közvetlenül elalvás előtt átfut az agyunkon, az befolyásolhatja az álmaink tartalmát. Például vizsgaidőszakban a diákok álmodhatnak a tananyagról, a párkapcsolatban élők a partnerükről, webfejlesztők programozási kódot láthatnak, stb. Ezek a körülményes megfigyelések arra utalnak, hogy a mindennapok elemei álomszerű képekben bukkannak fel újra az ébrenlétből az alvásba való átmenet során.

Lehet, hogy nem emlékszünk az álmainkra, de úgy gondolják, hogy általában mindenki 3-6 alkalommal álmodik éjszakánként és egy-egy álom 5-20 percig tart. Az álmok mintegy 95 százalékát elfelejtjük, mire felkelünk az ágyból. Az álmodás segíthet a tanulásban és a hosszú távú emlékek kialakításában. Az alvás, mint folyamat, ciklikus. Öt szakaszban zajlik, amelyek mindegyike elősegíti a szervezet azon célját, hogy megerősítse és regenerálja önmagát. Az ötödik szakaszt Rapid Eye Movementnek, azaz REM-nek nevezik. A légzés gyorsabbá, szabálytalanabbá és sekélyebbé válik, a szemek gyorsan rángatóznak különböző irányokba, és a végtagok izmai átmenetileg megbénulnak. A pulzusszám megnő, a vérnyomás emelkedik. Amikor az emberek REM alvás közben felébrednek, gyakran bizarr és logikátlan történeteket írnak le. Ez teszi ki a felnőttkori alvás körülbelül 20-25 százalékát. Az álmokkal való összefüggés mellett a REM szakasz az az időszak, amikor a szervezet információkat dolgoz fel, emlékeket hoz létre, és növeli a kimerült vegyi anyagokat, például a szerotonint. Bár az alvás szükségességét már régóta megfigyelték, csak a legújabb korban gondoltak arra, hogy az álmok hasznos funkciót is betölthetnek.

Elfojtott vágyak álcázott beteljesülései? – az álmok szerepe

Az álmok célját még mindig vitatják, az elméletek szerint többek között az érzelmi feldolgozás, a konfliktusmegoldás és a kognitív képességek fejlesztése. Sigmund Freud álomelmélete szerint az álmok a tudattalan vágyakat, gondolatokat, kívánságteljesítést és motivációkat tükrözik, az embereket elfojtott és tudattalan vágyak, például agresszív és szexuális ösztönök hajtják. Más elméletek szerint az álmok az ember valós életének tükörképeként működnek, a tudatos élményeket beépítve az álmokba. Az álmok nem az ébrenléti élet egyenes visszajátszása, hanem emléktöredékek füzéreként jelennek meg. Lehetnek humorosak, kellemesek, romantikusak, felzaklatóak, ijesztőek és akár furcsák is. Bár sokan úgy gondolják, az álmok nem feltétlenül arra szolgálnak, hogy leckéket adjanak nekünk a jövőről vagy arról, hogyan fejlesszük magunkat. Ehelyett egyre több bizonyíték utal arra, hogy az álmodás elősegíti a memória erősítését és a hangulatszabályozást. A legismertebb álomelméletek némelyike azt állítja, hogy az álmodás funkciója az:

• emlékek megszilárdítása,
• érzelmek feldolgozása,
• a legmélyebb vágyaink kifejezése,
• gyakorlat szerzése a potenciális veszélyekkel való szembenézésben.

Sok szakértő úgy véli, hogy az álmokat nem egy konkrét elmélet, hanem ezen okok kombinációja miatt álmodjuk. Emellett, míg sok kutató úgy véli, hogy az álmodás elengedhetetlen a mentális, érzelmi és fizikai jóléthez, egyes tudósok szerint az álmok egyáltalán nem szolgálnak valódi célt. A lényeg, hogy bár számos elméletet javasoltak, nem alakult ki egységes konszenzus arról, hogy miért álmodunk. Az álmok gondolatok, képek és érzések keverékéből állhatnak. Az álomszimbólumok és -témák személyes betekintést nyújthatnak az álmodó gondolataiba és érzelmeibe. A kutatók szerint az álmok tartalma az egyénre jellemző. A személy tapasztalatainak, aggodalmainak és ébrenléti gondolatainak töredékeit kombinálják új forgatókönyvekké. Az álmok befolyásolhatják az alvás minőségét és mennyiségét. Azoknak az embereknek, akiknek gyakoriak a rémálmaik, szorongás alakulhat ki az alvással és az álmodással kapcsolatban. Ha a rémálmok felébresztik őket, vagy nyugtalan alvást okoznak, az alváshiány kognitív tüneteit is tapasztalhatják, mint például a memóriazavar és a koncentrációra való képtelenség. Azonban az, hogy milyen az alvásunk, szintén hatással lehet az álmainkra. A jó minőségű, pihentető alvás például megelőzheti a rémálmokat.

Az álmok kreativitásra sarkallnak

Egy másik elmélet szerint az álmok célja az, hogy segítsenek megoldani a problémákat. Az álmodásnak ebben a kreativitás-elméletében a korlátok nélküli, tudattalan elme szabadon barangolhat határtalan lehetőségei között, miközben nem terhelik a tudatos világ gyakran fojtogató valóságai. Valójában a kutatások kimutatták, hogy az álmodás hatékonyan elősegíti a kreatív gondolkodást. Tudományos kutatások és anekdotikus bizonyítékok is alátámasztják azt a tényt, hogy sokan sikeresen merítenek ihletet álmaikból, és álmaiknak tulajdonítják a nagy “megvilágosodó” pillanataikat. Az álmainkban megjelenő emlékek és ötletek közötti váratlan kapcsolatok létrehozásának képessége gyakran különösen termékeny talajnak bizonyul a kreativitás számára.

Az álmok birodalma valószínűleg még sokáig rejtélyes marad, ám annál izgalmasabb. Engedjük szabadjára fantáziánkat, álmainkat, tanuljunk róluk és belőlük, hiszen segíthetnek közelebb kerülni önmagunkhoz is.